Jódógomba van megint

G.-nek már napok óta fűzöm az agyát, hogy süssön kókuszkockát, mer’ én aztat nagyon szeretem… És azért lenne jó ha ők sütnék a barátnőjével, mert akkor garantáltan nem falnám fel az egész tepsire valót, hanem mondjuk kapnék egy kockát, a többi meg az övéké lenne…  No ezt előadtam szegénynek naponta, + még mikor ebédelni mentek, soha nem felejtettem el szólni, hogy  ha lesz kókuszkocka a kajáldában, akkor hozzanak nekem feltétlenül…
Na és ma! Mire beértem itt állt az asztalom sarkán egy tökéletes, csodaszép csokismuffin, jól megszórva kókuszreszelékkel és  mint az rávetődés után kiderült, a belsejében számottevő csokidarabbal… Nyammm… 
Most azon morfondírozok, mi legyen a következő kívánságom… :o)